Lustaságból készült angol muffin

Az úgy kezdődött, hogy lusta voltam bevásárolni. Szépíthetném, hogy nem volt időm, mert dolgoztam, de nem így volt. Nem volt kedvem a hétvégi pánikkal küzdő nagybevásárlók közt szlalomozni a gurulós kocsival és közelharcot vívni a zöldséges vagy húsos pultnál. Nem álltam készen egy-két újabb kék-zöld foltra, amelyet egy-egy kétségbeesett vásárló ejt a lábamon a bevásárló kocsijával. Jobb esetben bocsánatot kérve, rosszabb esetben terepszínű arccal eloldalogva.
Bár spájzom sajnos nincs, mégis rejt a konyhaszekrény, mélyhűtő és a hűtő mindíg valami ehetőt. Úgy döntöttem tehát, hogy ezen a hétvégén úgy dolgozom, ahogy a varrónők: hozott anyagból. Vagyis abból, ami itthon van. Így próbáltam ki az igazi angol muffint.
Korábban már olvastam róla. Eredetileg az angol uraságoknál szolgálók találták ki, miután megmarad egy-egy falatnyi kenyér-alapanyag. Ebből kis korongokat formáltak és megsütőtték. Szalonnával, tükör tojással így vált az angol tradícionális reggelik kellékévé ez a muffin, amely sós és inkább zsemle.
Kicsit macerás, mint a kelt tészták általában, de érdemes nagyobb adahot készíteni, mert napokig friss marad.
Elolvastam néhány autentikusnak kikálltott receptet és az alábbit próbáltam ki.

Hozzávalók:
60 dkg liszt,
3-4 teáskanál só,
5 dl langyos víz,
4 dkg élesztő,
2 teáskanál cukor,
2 evőkanál olaj,
3-4 evőkanál teljes kiőrlésű liszt.

Elkészítés:
az élesztőt 2 deci langyos vízben a cukorral felfuttatjuk. A többi hozzávalót összekeverem a felfuttatott élesztővel. A víz mennyisége függ attól, hogy milyen a liszt minősége.
A tésztát először legalább egy óráig kelesztem. Ezután átgyúrom és még egy óráig érdemes keleszteni.
Teljes kiőrlésű liszttel megszórt deszkán kinyújtom úgy 1-1,5 centiméter vastagságúra, majd egy nagy vizespohárral pogácsákat szaggattam belőle. Ezt sütőpapírral kibélelt tepsibe sorakoztattam, jó távolra egymástól. Még legyalább negyed órát kelesztettem, aztán 220 fokos sütőben 10 percig sütöttem az egyik oldalát. Megfordítottam és még 9 percig sütöttem a másik oldalát is.
Nedves konyharuhában pihentettem kicsit, majd még melegen felfaltam belőle pár darabot. :-)

Kicsit sós, kicsit zsemle, de ez az angol muffin, ami nagyon finom!